Egy csipetnyi kurkuma-történelem

A kurkuma (botanikai néven a ’Curcuma longa’) Indiából indult világhódító útjára.

A térségben értékes fűszernövényként, az ajurvédában gyógynövényként ismerték (például emésztési panaszok, megfázás, sebek kezelésére alkalmaztak kurkumát).

Ősi szanszkrit nyelven ’harida’, hindi nyelven ’haldin’. Az első írásos dokumentumok a Védákból (India legrégebbi írásos emlékei; a hinduizmus szentírása) maradtak ránk, úgy Kr.e. 1500 környékéről.

A hindu vallásban mindmáig nagy becsben tartják a kurkumát

  • Az esküvőkön például a vőlegény kurkuma-masszába mártott, szentelt fonalat köt a menyasszony nyakába.
  • Dél-Indiában az új lakóhelyre költözök első dolga, hogy kurkumát vigyenek új lakóhelyükre, abból a szándékból, hogy a kurkuma pozitív energiákkal tölti fel a helyet.
  • A hinduk a tradíciók értelmében a kurkuma számukra értékes gyökerét nagy gödrökben tartják, melyeket banánlevelekkel, fűszálakkal bélelnek ki. Az innen kiszedett gyökeret megszárítják, széttörik/szétdörzsölik, kosarakba sajtolják. Az így szivárgó nedűt bambuszcsövekkel fogják fel, isszák is, de pl. hajpakolásra is használják.
  • Egy markényi kurkuma aranypénzre emlékeztet. Indiai mondás szerint: “Az a szegény, akinek már arra sincs pénze, hogy kurkumát vegyen”.

Természetesen nem kizárólag Indiában ismerték a kurkumát: A hagyományos kínai orvoslásban legalább 1000 éves múltra tekint vissza.

Az „indiai sáfrány”

Az ázsiai kontinensről kereskedők hozták be Európába. tortenelem

Az ókori Görögországban feltételezhetően már ismerhették – Gyaníthatóan ekkor hívhatták először „sárga gyömbérnek”.

Feltételezhető, hogy Dioszkoridész már a kurkumáról tett említést, de pl. Asszír Birodalomban is feljegyezték az időszámításunk előtti századokban…

A világtörténelem híres utazója, Marco Polo beszámolt egy, a sáfrány felhasználásához hasonló, élénksárga növényről!

• Az Öreg Kontinensre kerülő kurkumát elsősorban fűszernövényként (szép sárga színt ad az ételeknek), a sáfrány alternatívájaként vált ismertté a kukuma.

A kurkuma mai elnevezése a 18. századtól használatos.

A nyugati világnak, hivatalosan a híres svéd botanikus Carl von Linné „fedezte fel” 1753-ban.

Manapság a kurkuma fontos kereskedelmi központjai leginkább Ázsiára korlátozódnak, például: a pakszitáni Kasur, vagy a dél-indiai Nizamabad és Erode városaira. Ugyanakkor ma már megtalálható a Csendes-óceán számos már trópusi pontján.

• Érdekesség: A dél-indiai térség városait a történelem során úgy emlegették, mint a „kurkuma városait”

A kurkuma jelentőségére a nyugati tudomány a 20. században figyelt fel igazán!

Az első tudományos kutatások az 1970-es években történtek: Ekkor indiai kutatók arról számoltak be, hogy a kurkuma aktív hatóanyaga, a kurkumin állatkísérletek során, patkányokban csökkentette a vér koleszterinszintjét.